A világ fejlett országaiban hosszú évtizedek, évszázadok óta kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a szellemi termékeknek, alkotásoknak, illetve ezek védelmének. Rég rádöbbentek, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés legfontosabb motorját jelentik az újítások, találmányok, a gőzgéptől a vezeték nélküli telefonig. Az állandó innováció, az ipari-, majd a technológiai és telekommunikációs forradalom mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberiség történelmében az elmúlt egy-két évszázad nagyobb, gyorsabb, meredekebb fejlődést hozzon, mint ami ezt megelőzően évezredek alatt történt.
A feltalálók, az alkotók azért tudtak újabb és újabb szellemi teljesítményeket nyújtani, ezáltal az egész társadalom számára hasznos értékeket létrehozni, mert alkotásaiknak köszönhetően jövedelemhez, megélhetéshez juthattak, így idejüket, energiájukat, szellemi képességeiket újabb alkotások létrehozására tudták fordítani.

A szellemi alkotások nem csak az ipari termelésben, az innovációban bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A társadalmi fejlődésben hasonlóan fontos a kultúra szerepe is. Az írók, képzőművészek, filmkészítők mind-mind szellemi alkotók, s így ők maguk, elsősorban pedig alkotásaik törvényi védelem alatt állnak. A mi szempontunkból legfontosabb szellemi alkotók természetesen a zenei művek létrehozói: a szerzők, előadók és hangfelvétel-előállítók.

A törvények alapvetően a tulajdonjoghoz hasonló jogokat biztosítanak a szellemi termékek létrehozói számára is; jogi szempontból nincs érdemi különbség abban, hogy valaki egy kiflit süt meg, vagy egy „megfoghatatlan” szellemi - esetünkben zenei - alkotást hoz létre. Minden esetben ő maga döntheti el, hogy a létrehozott „terméket” kinek, hogyan, milyen formában, milyen feltételek mellett, milyen ellenszolgáltatásért, stb. adja oda, bocsátja rendelkezésre, vagyis: engedélyezi a felhasználását. A szellemi alkotóknak ezt a jogát a törvény a hangfelvételek esetében (is) kiemelten kezeli.

Ez azt jelenti, hogy a hangfelvétel-előállítója számos kizárólagos joggal rendelkezik az általa létrehozott hangfelvétel mások általi felhasználásának tekintetében. Fontos tudni, hogy egy hangfelvétel tulajdonosa mindig is annak előállítója marad! Tehát például egy lemez megvásárlásával nem a hangfelvétel jogát szerezzük meg, hanem kizárólag magát a hanghordozót, a fizikai terméket birtokoljuk. A rajta található hangfelvétel, mint szellemi alkotás tulajdonosa továbbra is annak előállítója, a vásárlással azonban bizonyos jogokat szereztünk a hangfelvétel felhasználására. Ez a jog tipikusan a magáncélú felhasználás különböző formáit takarja: a hangfelvételt korlátozás nélkül, szabadon lejátszhatjuk, hallgathatjuk saját szórakoztatásunkra, sőt, még akár másolatot is készíthetünk róla – de ezt is kizárólag magáncélból! Minden további felhasználás az alkotók, a jogtulajdonosok újabb engedélyéhez kötött.